84 éves néni zokog a Kossuth téri metró bejáratánál. Vele szemben egy közterületes - kezében egy nagy csokor nárcisz - és egy biztonsági őr. A néni kérlelhetetlenül sír - nem érti, miért veszik el tőle a virágot, hiszen ő csak szemcseppre gyűjt a félig vak lányának. Gyöngyös mellől jött fel Budapestre, hogy itt egy nagyobb patikában megvásárolhassa a gyógyszert.
Amikor intézkedés közben odalépett valaki hozzá, hogy megvegye a virágot azért, hogy hagyják békén szegény, szerencsétlen asszonyt, meglepő válasz érkezett. "Nem adhatom oda, mert a virágot már lefoglaltam, az intézkedést pedig befejeztem" - felelte a közterületes. És ezzel sarkon fordul a két marcona arcú, és elsétált a csokor virággal.
Amikor intézkedés közben odalépett valaki hozzá, hogy megvegye a virágot azért, hogy hagyják békén szegény, szerencsétlen asszonyt, meglepő válasz érkezett. "Nem adhatom oda, mert a virágot már lefoglaltam, az intézkedést pedig befejeztem" - felelte a közterületes. És ezzel sarkon fordul a két marcona arcú, és elsétált a csokor virággal.
Akik ott voltak még láthatták, ahogy a néni zokog, és alig lát a könnyeitől. Maradt még két zacskó diója és valamilyen bokor ága, amit nem vettek el tőle. Remegő kézzel pakolgatta a vizes vödröt, és közben mesélt a lányáról, aki miatt minden nap felkel és a maga módján, erőnek erejével próbál pénzt szerezni, hogy élni tudjanak!
Most éppen a kert végében nőtt virágokból hozott a fővárosba, mert itt biztosan megveszik. Az viszont rejtély marad, hogy a diót és a bokor zöldjét miért nem vették el tőle az ilyenkor bátor és határozott közteresek, és miért nem zavarták el erővel a metró bejáratától?
Ez ma Magyarország - de tegnap is ilyen volt
NYOMJ EGY LÁJKOT ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS EZT A TÖRTÉNETET!
