Szinte nincs olyan háztartás, ahol ne használnának mosáskor öblítőt is, hogy finom legyen a ruhák illata, pedig sokkal jobban járna a környezetünk és a testünk is, ha elhagynánk, egyszer és mindenkorra.
Mosóporból, folyékony mosószerből, mosogatószerből, de még WC-tisztítóból is lehet vásárolni uniós ökocímkével rendelkező, környezetkímélő terméket. Öblítőből azonban egyetlen ökocimkés sincs a boltok polcain, nem is véletlenül, a Tudatos Vásárlók Egyesülete el is árulja, miért.
Miért használunk öblítőt?
A legtöbben a mosás egyik fontos résztvevőjeként tekintenek az öblítőre, pedig igazából nem a ruha öblítésében, tehát a mosószermaradék eltávolításában játszik szerepet – ilyen funkciója nincs.
Bevonatot képez a ruhákon és egyéb textíliákon, ami miatt sokkal puhábbnak érezzük az anyagokat, megakadályozza a műszálas ruhák elektrosztatikus feltöltődését, és gyorsítja a ruhák száradását.
Káros hatásai
Bár ezek a tulajdonságok mind nagyon kedvezőek, ki kell emelni, hogy az öblítők használatának kellemetlen, sőt akár káros mellékhatásai lehetnek az egészségünkre és a környezetünkre.
Az öblítőkben megtalálható kémia vegyületek elősegíthetik az asztma kialakulását, károsíthatják a szaporodórendszert, viaszos hatásuk miatt pedig ugyan segítik a víz távozását az anyagból, de az újranedvesedést is gátolják. Ez azért nem előnyös, mert az emberi bőr folyamatosan izzadságot bocsát ki, ami optimális esetben távozik a bőrről, a viaszos hatás miatt azonban a ruha rosszabbul szellőzik, nem engedi távozni a nedvességet, ez a bőrflóra és szervezet hűtése szempontjából is kedvezőtlen.
A nem szellőző ruhaneműk miatt „bepállott” részek bebüdösödhetnek, elősegítve a gombás bőrbetegségek kialakulását.
Még több rossz tulajdonság:
- Az öblítők miatt rosszul szellőző ruha büdösebb lesz, amit a következő mosás is nehezebben távolít el.
- Ha a törölközőmosásnál öblítőt is használunk, akkor az anyag kevésbé szívja fel a vizet.
- Az öblítőkben lévő kvatvegyületek a környezetbe kerülve a vízi élőlényekre nézve káros hatásúak és lassú lebomlásúak.
- Az öblítő gyúlékonyabb bevonatot képez a ruhán, ami később, többszöri öblítő nélküli mosásnál ugyan távozik, de addig könnyebben éghetővé teszi a textíliákat.
- Az öblítőkben lévő illatanyagok felesleges kockázatot jelentenek az emberi test számára. Ez jelenthet akár kellemetlen közérzetet, de súlyosabb problémákat is.
- A gyártók gyakran bevizsgálatlan anyagokat is használnak, hogy még illatosabb legyen a folyadék. Egy amerikai vizsgálatban átlagosan 18-20 különböző illatanyagot mutattak ki az egyes termékekben, ezek között megtalálható volt a lehetséges emberi rákkeltő acetaldehid, az 1,4-dioxán; a fejlődési rendellenességekkel összefüggésbe hozható metil-etil-keton és klórmetán, illetve az allergén linalool.
- Az illatszerek akár allergia kialakulásához is vezethetnek. Világviszonylatban az illatanyagok benne vannak az öt legfontosabb allergénben.
- Az arra érzékeny embereknél a bőrrel érintkező öblítővel mosott ruha is allergiát okozhat.
Az öblítő tartálya árulkodik, hogy valami nincs rendben ezekkel a szerekkel
Kinézetre is undorító, amikor kihúzzuk a tartályt, és az fekete, penészes, még jobban elborzadunk, ha megtudjuk, milyen szennyeződés fajtákat rejthet ez a kis doboz…
Sokan nem tisztítják ki használat után az öblítő tartályát, amin lerakódnak a maradványok, és ezek igazi táptalaja a baktériumok terjedésének, szaporodásának. Még rosszabb a helyzet, ha a mosógép öblítő adagolóját nem nyitjuk ki használat után, ekkor ugyanis a folyamat felgyorsul.
Kutatások szerint az öblítő tartályában gombák és különböző baktériumok bújhatnak meg, melyek lehetnek penészgombák és a hozzájuk tartozó, akár fertőzést okozó baktériumok is.
A felületaktív kationos anyagok, melyeket a kifejezetten mosáshoz kifejlesztett termékek tartalmazhatnak, sok esetben állati faggyú hulladékból készülnek. Ez az anyag biztosítja a ruha puhaságát, mivel bevonja a textília szálait. Természetesen ezt az állítást minden termék gyártója cáfolja és határozottan visszautasítja.
Azt azonban nem cáfolják, és kiigazításként közlik:
„Helyénvaló, hogy kationos felületaktív anyagokat tartalmaznak a termékek, amelyek kiindulási anyagai lehetnek tisztított állati zsírok, növényi olajok vagy ásványi olajból származó anyagok is. Azonban a kiindulási anyagot több lépésben kell kationos felületaktív anyaggá kell alakítani, hogy azok puhává tegyék a ruhát.”
Különösen a ruhát lágyító termékek esetében fontos ez, mint például a vízlágyítók.
Egyéb nemkívánatos mellékhatások:
Azon túlmenően, hogy baktériumok és gombák telepednek meg a mosógépben, melyek rákerülhetnek a ruháinkra, ezek a szennyeződések a mosógépet is károsítják. A mosógép dobjában zsíros filmréteg rakódik le, és ezen a felületen szintén könnyen megtapadnak a gombák és baktériumok. Súlyos mértékű szennyeződés esetén érezhető a ruhákon az áporodott szag, melyet a gombák és baktériumok okoznak. Ebben az esetben különösen fontos a mosógépet fertőtleníteni, ecetes vízzel átmosni.
Érdemes tudni, hogy a lágyító termékeket a környezetre nézve Európa szerte nagyon károsnak tartják, mert a felületaktív anyagok nem bomlanak le és szennyezik a vizeket.
Lágyítás alternatívája
A szakértők szerint a ruhákat érdemesebb öblítőszer és vízlágyító nélkül mosni, csak mosószerrel, mert a ruhák így is illatosak lesznek, és nem kerülhet zsíros filmréteg a textília szálaira.
Az ecet kiváló szövetlágyító, és egyben szín megtartó hatású. Ráadásul az ecet szaga nem marad meg a ruhákban, amennyiben az öblítő tartályba tesszük. Csak azok érezhetnek ecet szagot ruháikon, akiknek mosógépe már szennyezett vagy nem működik rendesen.
Egy szó mint száz: jobban járunk mi és a környezetünk is, ha nem használunk a mosás alkalmával öblítőt.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
