Lázong a nyugdíjasok egy része a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásának ötlete miatt, de fel vannak háborodva azok is, akik a munkaerőpiaci következményeitől tartanak!
A kormány a szövetkezeti formában történő foglalkoztatás lehetőségét a diákszövetkezetek mintájára megteremtenék a nyugdíjasok számára is. A törvény jelenleg is teremt lehetőséget a nyugdíj melletti munkavégzésre, de csak a versenyszférában.
A közszférában a munkavégzés időtartama alatt a nyugdíjat szüneteltetni kell. A versenyszférában is van érvényben egy korlátozás, ha valaki a nőkre alkalmazott kedvezményes nyugdíjazást vette igénybe, tehát nem életkor alapján, hanem 40 év szolgálati idő alapján ment nyugdíjba, akkor a nyugdíját és a munkabérét egyszerre csak a minimálbér 1,5-szereséig kaphatja, mert e felett már felfüggesztik a nyugdíjának kifizetését.
Jelenleg 65 éves koruk felett 42 ezren dolgoznak, ez a szám 232 ezer fő a nyugdíjkorhatár környékén lévők (60-64 év) esetében. A jelenlegi becslések azt mutatják, hogy közel 100 ezer olyan nyugdíjas lehet, aki dolgozik a nyugdíja mellett is. Eddig csupán annyira ösztönözte az állam a nyugdíj melletti munkát, hogy a versenyszférában azt nem bünteti.
Az előterjesztők kifejezetten a kiskereskedelmet említették a napirenden lévő kormányjavaslatban, ahova bevonható lenne a nyugdíjas munkaerő legalább pár óra erejéig. A modell alapja pedig az iskolaszövetkezet, ahol főként a tanulók az iskolai tanulmányaik mellett munkát végeznek lehet, ahol a diákoknak a munkát az iskolaszövetkezet szerzi és fizeti a bérüket is, míg az iskolaszövetkezetnek a munkáltató (megbízó) fizeti ki az elvégzett munka kialkudott árát. Ezen az elven tudnának működni a nyugdíjas szövetkezetek is.
Bérlenyomó hatásuk is lehet a nyugdíjas szövetkezeteknek, amellett, hogy egyes területeken enyhíthetik a munkaerőhiányt. A nyugdíjas szövetkezeti tag a kedvezőbb adózásnak köszönhetően ugyanakkora bruttó bérből többet visz majd haza, mint egy nem szövetkezeti tag.
Kifejezetten érdeke lesz keresni ezeket a szövetkezeteke a munkáltatónak, ha azok a biztos munkaerőt garantálni tudják. Előfordulhat, ha beválik, hogy a szövetkezetek a normál foglalkoztatottak számára kedvezőtlen bérhelyzetet generálnak vagy még akár elbocsátásra is lehet számítani.
A javaslat megpróbál mentesítő, könnyítő szabályokkal lehetőséget adni egyes társadalmi csoportoknak, de nem számoltak azzal, hogy a többi foglalkoztatott helyzetére ez milyen hatást gyakorol. Talán sokkal biztonságosabb lett volna, ha egyszerűen csak az adózási könnyítéseket vezettek volna be, vagy éppenséggel közhasznú nyugdíjas szövetkezeteket létrehozva, a munkaerőhiánnyal érintett munkakörök számára tennék csak lehetővé ezt a megoldást.
►►KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
