Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában ma is általános a fogyasztásuk. A túlnépesedés és a mezőgazdasági válság következtében ez Európában és Amerikában is várható.
Szakértők szerint a jövőben valószínűleg szükség lesz a szokásaink újragondolására a globális élelmezésbiztonsághoz. A világnépesség gyors növekedése és természeti erőforrásaink szűkössége ugyanis komoly probléma a mezőgazdaság szempontjából, a küszöbön álló „fehérjekrízis” megoldását többek között a rovarok jelenthetik – olvasható az Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklap legfrissebb tanulmányában.
A rovarevésnek Európában is vannak hagyományai. Az ókori Görögországban a kabócákat igazi csemegének tartották. A német katonák pedig még az 1600-as években is ettek olajban sült selyemhernyót. Mózes törvényei is engedélyezték a sáskák evését, e rovarok – a vadméz mellett – Keresztelő Szent János aszkétikus étrendjének is alapját képezték, de az iszlám világban is elfogadott élelmiszernek számítottak a hangyák és méhek.
Annak ellenére, hogy Angliában és néhány nyugat-európai országban ugyan forgalomban vannak bizonyos rovarcsemegék (ilyen például a csokoládéba mártott szöcske), a többség elutasítja az entomofágiát, sőt a téma kifejezetten tabunak számít.
A ma ismert, csaknem 1500 ehető rovar közül a szöcskék, tücskök, sáskák, hangyák a legkedveltebbek, de a különböző hernyók, sőt a rovarokon kívül más ízeltlábúak (skorpiók, pókok) is gyakran kerülnek az asztalra. Előkelő kínai éttermekben a ropogósra sütött, szezámmagba mártogatott selyemlepkebáb különösen ínyenc fogás!
A rovarokat nemcsak az ízükért, hanem tápanyagtartalmuk miatt is fogyasztják. A sáskahús arányaiban jóval kevesebb kalóriát és zsírt tartalmaz, mint a marhahús, míg fehérjetartalma nem elhanyagolható. A rovarok fejlődési ciklusa ráadásul rövidebb, mint a marháké, tenyésztésük kevesebb időt, helyet igényel, etetésük is kevésbé költséges - vagyis a környezetre nem jelent akkora terhelést, mint a mai hústermelési szegmens.
Mit tartalmaznak a rovarok? A rovarok nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjét/aminosavat és egyéb tápanyagokat, többek között zsírsavakat, szénhidrátokat, ásványi anyagokat (Ca, Mg, Cu, Mn, Zn, Se), valamint vitaminokat (A-, D2-, D3-, E-, C-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B7-, B12-vitamin, folsav).
Az Európai Bizottságban körülbelül 8 évvel ezelőtt tették fel először a kérdést, hogy élelmiszernek minősítsenek-e egyes rovarokat. A téma azóta is napirenden van.
Tény, hogy a magyar emberek inkább undorodnak a rovaroktól, hiszen kártevőként, kórokozók terjesztőiként, nem pedig élelmiszerként gondolunk rájuk. Bármennyire is fenntartásokkal kezeljük a rovarevést, előbb-utóbb valamilyen formában (például a rovarokból kivont összetevőkkel) valószínűleg mindannyian találkozni fogunk velük a tányérunkon!
► KÉRJÜK LÁJKOLD, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
