A Fővárosi Törvényszék az uniós bírósághoz fordult annak megállapítása érdekében, hogy nem ütköznek-e a közösségi jogba az „adósmentő” törvényekben a volt devizások perelési lehetőségeivel kapcsolatban lefektetett kemény korlátok. Már akadt per, amit erre hivatkozva felfüggesztettek.
A devizahitelesekkel elszámolásról és a forintosításról hozott törvényekben a kormányzat az elégedetlen adósok perelési lehetőségeit alaposan korlátozta.
Összesen hatvan perben (a 17 ezerből!) jöhet szóba, hogy a felülvizsgálat után a legfőbb bírói fórum a szerződés semmisségét állapítsa meg úgy, hogy nem rendelkeznek az elszámolásról. De ezekben az esetekben sem számíthatott sok jóra az adós. A legfőbb bírói fórumon nem tartották valószínűnek, hogy a folytatódó perekben előzetes uniós döntéshozatali eljárást kezdeményeznének.
A valószínűtlenség azonban bekövetkezett: a Fővárosi Törvényszék egyik bírája az Erste ellen indított perben az uniós szervekhez fordult. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések pedig nem feszegetnek kevesebbet, mint azt, hogy az „adósmentő” törvények vajon jogszerűek-e. A felvetésben a nehezített feltételek és az adósok jogainak korlátozása mellett az is szerepel, hogy az európai uniós jogi normák megsértése az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseinek megsértését is jelentik-e.
A Fővárosi Ítélőtábla végzése szerint, amennyiben az előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Unió Bírósága az „adósmentő” törvény egyes szabályainak az uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét állapítja meg, akkor ezeket a szabályokat a magyar bíróságok nem alkalmazhatják. Mindez pedig azt jelenti, hogy a fogyasztók nem lennének elzárva attól, hogy önmagában megállapítás iránt terjesszenek elő keresetet, és attól sem, hogy jogkövetkezményként az eredeti állapot helyreállítását kérjék.
Léhmann György siófoki ügyvéd már kézhez is kapott egy olyan iratot, amely szerint a Fővárosi Ítélőtábla az általa indított (és első fokon éppen az említett törvényekre hivatkozással elutasított) keresetét „az Európai Unió Bírósága előtt C-483/16. számon folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárás bejezéséig felfüggeszti”. Léhmann szerint ebből az következik, hogy valamennyi folyamatban levő pernek erre a sorsra kell jutnia. Azoknak is, amelyeket a végrehajtás megszüntetése érdekében indítottak az adósok.
Utóbbinak pedig külön jelentőséget adhat, hogy éppen mostanában fordulhat igazán élessé a helyzet. Például az Erste 19 milliárd forintnyi nem teljesítő lakossági jelzáloghitelt adott át behajtó cégnek, de információink szerint más bankok is rákapcsoltak. Ráadásul egyre közeledik a tavasz, amikor a kilakoltatási moratórium véget ér. Forrás: azenpenzem.hu
► KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
