Válasz a népszámlálásnak hazudott 'kötelező' adatbeszolgáltatásra:
Központi Statisztikai Hivatal
dr. Vukovich Gabriella
c/o 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5–7
Tárgy: Felszólítás az emberi jogok betartására
Tisztelt Dr. Vukovich Gabriella!
A postaládámba bedobtak egy nem névre szóló „Hivatalos értesítést”, miszerint a KSH természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást tart, melyen kötelező a részvétel.
A levélből és a kérdőív kérdéseiből számomra az derül ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal olyan adatokat gyűjtene rólam, a lakásomról és életkörülményeimről, amelyek nagyon bizalmasak, személyesek.
Ez a statisztikai adatgyűjtés körülményeit és kérdéseit tekintve bennem aggályokat kelt és több kérdést is fölvet, melyek a következők:
Az interneten fellelhető információk alapján a KSH és az Eurostat is, mint jogi személy, valójában kereskedelmi jogokkal is felruházott, DUNS számmal ellátott cégek (KSH D-U-N-S® száma: 40-117-0352, Eurostat D-U-N-S® száma: 37-211-5353).
A D-U-N-S® szám egyedi 9 jegyű szám, amely az üzleti egységeket helyspecifikus alapon azonosítja. A Dun and Bradstreet adatvédelmi nyilatkozata szerint, akik ilyen számmal rendelkeznek, jogi és kereskedelmi értelemben az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának vannak alávetve. Ez azt jelenti, hogy a Szövetségi Kormányzat felé üzletszerűen továbbíthatnak akár személyes adatokat is a beleegyezésem nélkül.
A fönt említett vállalkozások az itt megjelölt D-U-N-S® számokkal bizonyíthatóan magán vállalkozások tulajdonosokkal, befektetőkkel, így megállapítható, hogy ezeknek az intim adatoknak a használatával nem közérdeket kívánnak kielégíteni, hanem üzleti jellegűt, azaz saját céljaikra gyűjtik az adatokat.
A jelenlegi népszámlálás nem anonim, hanem személyesített, kitér bizalmas, személyes adatokra. Ilyenekre, mint pl. szokások, vagyoni helyzet, személyes mozgástér feltérképezése, lakhatással, fogyasztással kapcsolatos adatok. Ezek az információk különböző üzleti, politikai és egyéb célokra és visszaélésekre lehetnek alkalmasak. Például marketing célok, fogyasztási szokások felmérése, profilalkotás, különböző hitel- és fedezeti konstrukciók megalkotása. Ezeken felül alapot adhatnak bűncselekmények elkövetésére, és koncepciós eljárások indítására is.
Mindezen körülményekre tekintettel nem kívánom megadni senki számára a bizalmas, csak rám tartozó adataimat, információimat, mint ahogy én sem várom el, hogy más megadja nekem az övéit. Ezeket továbbra is jogom van a GDPR és az alapvető emberi jogaim által megtartani magamnak.
Ezen aggodalmak miatt fokozottabban kérem emberi jogaim tiszteletben tartását, valamint élek a GDPR 21. cikkében foglaltakkal, nevesítve a tiltakozáshoz való jogommal. Ennek 2. és 3. pontja a következőképpen rendelkezik:
„(2) Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.”
„(3) Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.”
Mivel a kért adatokból profilalkotás hozható létre, mely akár üzletszerzésre is használható, ezért a 6. cikk (1) pontjának (3) bekezdésre hivatkozva nem kívánok profilalkotásban és üzletszerzésben részt venni.
Hátrányosan érint továbbá az is, hogy úgy tesznek kötelezővé egy ilyen intézkedést, hogy alapvetően nem kérdeztek meg arról, hogy beleegyezek-e vagy sem. Ezzel sértik az Alapjogi Charta 41.cikk 2. bekezdését a megfelelő ügyintézéshez való jogról. Ez a jog magában foglalja:
a) mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák.
Nem kívánom megadni a hozzájárulásomat az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak 8. Cikkének 1., 2., pontja alapján, amely kimondja a személyes adatok védelmére vonatkozóan a következőt:
(1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
(2) Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.
Az intézményeknek kötelező a Magyarország nevű állam Alaptörvénye, valamint a nemzetközi jog értelmében az emberi jogokat, valamint a személyhez fűződő jogokat tiszteletben tartaniuk.
Alaptörvény Q cikk:
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
Alaptörvény VI. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolat tartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát.
(3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Továbbá: az Alaptörvény szerkezetének rendje szerint a közhatalom forrása a nép és az állam csak alá van berendelve, emiatt az állam a nép felett nem is rendelkezhet, így az alkotmányellenes.
Az állam kizárólag teljes körű beleegyezéssel számolhatja meg a nép tagjait.
Nem kötelezhetnek üzleti haszonszerzés végett személyes adatok szolgáltatására a 2011. évi CXII. törvény II. fejezet 4 paragrafus 5 pontja értelmében:
(5) * A személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni, ha az érintett véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása érdekében az érintett véleményét megismerni kívánó személy az érintett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén felkeresi, feltéve, hogy az érintett személyes adatait e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelik és a személyes megkeresés nem üzleti célra irányul. A személyes megkeresésre a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napon nem kerülhet sor.
Amennyiben Ön szerint a fenti aggályaim nem helytállóak, ezt kérem kellő bizonyítékokkal alátámasztani az Európai Unió Alapjogi Charta 41. cikk 2. bekezdés, c) pontja alapján, amely meghatározza, hogy az igazgatási szervezetek kötelesek a döntéseiket indokolni meghallgatást követően.
Válaszát 8 napon belül várom, amit tértivevényes ajánlott levélben megküldeni szíveskedjék. Amennyiben semmilyen cáfolat nem érkezik meg a megjelölt határidőn belül, úgy tekintem, hogy aggályaimat elfogadja, elismeri, hogy intim szférát is sértő adatszolgáltatásra nem kötelezhetnek, különösen nem anyagi büntetés terhével, és így rám nem vonatkozik a kiszabható büntetésük sem.
Kelt: Ordas, 2022. október 4-én
Állampolgári üdvözlettel: Gangel József
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
