Minden év márciusának utolsó hétvégéjén véget ér a téli időszámítás, és egy órával előbbre tekerjük az óramutatókat.
Az utóbbi években a témát széles körökben vitatják, miután az Európai Parlament javaslatára megszületett a döntés: ideje felhagynunk ezzel a szokással. Gyakorlatban viszont a pontos határozat még várat magára. Úgy áll tehát a helyzet, hogy továbbra is állítani fogjuk az órát, ami azt jelenti, 2023. március 26-án, szombatról vasárnapra virradóan, egy órával kevesebbet fogunk aludni.
Magyar idő szerint hajnali 2-kor 3 órára kell tekernünk a mutatókat. Ezzel az aprócska manőverrel március utolsó vasárnapja a legrövidebb nap lesz az évből: 24 óra helyett csak 23-ból fog állni.
A nyári időszámítás eltörlése Európában
2018 februárjában az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy értékelje a szezonális időszámításról szóló irányelvet, és szükség esetén tegyen javaslatot annak módosítására. A Bizottság 4,6 millió válasz összegyűjtése után, amelynek 84%-a az időszámítás eltörlése mellett volt, megfogalmazta a javaslatot.
Ennek értelmében az uniós országoknak 2021-ig be kellett volna jelenteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kívánják-e tartósan alkalmazni. Eddig azonban még nem született döntés.
Az Európai Bizottság szerint az uniós időszámítási intézkedések értelmében évente kétszer kell átállítani az időt, hogy figyelembe lehessen venni a napszakok változását, és a lehető legjobban ki lehessen használni az adott időszakban rendelkezésre álló napfényt. Az óraátállításra évente március utolsó vasárnapjának hajnalában kerül sor, míg a téli időszámításra október utolsó vasárnapjának reggelén.
Miért jött létre egyáltalán a nyári időszámítás? A bevezetés rövid története
A nyári hónapokban az időt azért hozzák előre, hogy az emberek a legtöbb tevékenységüket természetes napfényben végezhessék. Ezáltal megtakarítják a világításhoz szükséges villamos energiát. A rendszer célja, hogy a napfényt a lehető legtovább kihasználjuk.
Az óraátállítás ötlete Benjamin Franklintől, az Egyesült Államok alapító atyjától származik, aki a XVIII. században nagy odafigyeléssel tanulmányozta, hogy az olajlámpák hogyan termelik a fényt, és mennyire hatékonyak.
A nyári időszámítást először Németországban vezették be 1916-ban, majd Nagy-Britannia, Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország, Törökország és Tasmánia követte. Az Egyesült Államok is bevezette a változást 1918. március 19-én, de a farmerek ellenállása miatt már egy év után felhagyott az óraátállítással.
Magyarország és Románia szintén az első világháború idején, 1916-ben, illetve 1917-ben vezette be először a nyári időszámítást, aztán több ízben is megszüntették, az intézkedés ugyanis nagy felháborodást és zavarodottságot keltett. Néhány évtizeddel később viszont a nyári időszámítás alkalmazása állandó szokássá vált mindkét országban: Románia 1979 óta, Magyarország 1980 óta évente kétszer állítja át a ketyegőket a kormányrendeletben előírt időpontban.
Az Európai Unió döntése szerint, 2024-ben minden európai országnak véglegesen át kell állnia az általa megválasztott időszámításra - ezután több óraátállítás nem lesz. Az eredeti határidő 2021 volt, de a világ történései háttérbe szorították a témát, így tolódott ki a végső döntés meghozatala 2024-re.
Magyarország lakossága a legnagyobb százalékban támogatja az óraátállítás beszüntetését, 10 személyből 9 biztosan eltörölné. A többség pedig a nyári időszámítást tekinti előnyösnek.
Erre azonban a tudomány rácáfol: a Magyar Alvás Szövetség megállapítsa szerint, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű döntés a szervezetünk működése, a bioritmusunk szempontjából, és ezeket az előnyöket egyértelműen a téli időszámítás biztosítaná számunkra.
- Címkék
- nyári időszámítás
