A gyár építésének kezdetekor a gazdasági kényszerre hivatkoztak. Százezer klónmarha „előállítását” célozták meg. A termelést később egymillióra kell majd növelni – mondták, - mivel a kínai tenyésztők nehezen szolgálják ki a piaci igényeket.
A létesítményben klónlaboratórium és génbank is lesz. Több vállalkozás és kutatócsoport érdekelt a megvalósításban. Ezek között van olyan, amit kb. tíz éve emberi embriók klónozásával vádoltak, ráadásul kiderült, hogy kutatásuk során csaltak és etikailag megkérdőjelezhető módon jártak el.
Nem csodálkozunk azon, hogy széles ellentábora van a klóngyárnak. A közösségi oldalakon is sokan kifejezték már aggodalmukat és nemtetszésüket a klóngyár miatt. Többeket a klónozott hús piacra kerülése aggaszt.
Miért kell a kutya-klón?
A kutyák klónozásának két fő „felhasználási” területe van: egyrészt háziállatok lesznek belőlük (vélhetően az elpusztult kiskedvenc másaként), másrészt rendőrségi munkakutyák lesznek belőlük.
Az első fecske – vagyis klónbirka
1996. július 5-én született a skóciai Roslin Intézetben a világ leghíresebb birkája, Dolly, az első klónozott emlős a Földön. Dolly sikeres kísérlete új távlatokat nyitott a modern orvostudomány számára, de ezzel együtt olyan etikai kérdéseket is felvetett, melyek máig lázban tartják a tudósokat és a közvéleményt egyaránt.
A sikeres kísérletet Ian Wilmut és Keith Campbell vezetésével Edinburgh városának közelében, teljes titokban hajtották végre az 1996-ban. Az első klónozott emlősállat rendhagyó módon, gyakorlatilag három anya közreműködésével születhetett meg: egyikük petesejtet adott számára, a második egy lemásolt DNS-t biztosító sejtjével járult hozzá a sikerhez. A megtermékenyített sejtet végül egy harmadik állat hordta ki. A Dolly névre keresztelt birka laboratóriumi körülmények között hat évet élt.
A csodaszámba menő sikeres kísérlet 1997 februárjában került nyilvánosságra. Ám az állat élete nem volt irigylésre méltó: Dolly már azelső évében ízületi gyulladástól szenvedett, a későbbiek során pedig egy juhoknál gyakran előforduló rákbetegséget is diagnosztizáltak nála. Vélhetően a bajok egy része a laboratóriumi élet következménye volt – Dolly immunrendszere itt ugyanis nem fejlődhetett ki rendesen. Bár a juhok átlagos élettartama 11-12 év, Dollyt az állandó betegeskedés és szenvedés miatt már 6 esztendő után, 2003-ban elaltatták. Ennyi idő alatt hat utódot szült a világra, akik aztán életképesnek bizonyultak.
Etikai dilemmák
A klónozott állat születése rengeteg problémát vetett fel az orvostudományban, melyek egy része inkább etikai, mint szakmai volt. A legsúlyosabb kérdés talán az, hogy van-e joga az embernek Teremtőt játszani. A klónozással járó előre felmérhetetlen felelősség kérdése is folyamatosan napirenden van. A támogatók azt hangsúlyozták, hogy a klónozás egy új korszakot jelenthet a gyógyításban is. Dolly esetében egyetlen sejtből egy egész testet sikerült megalkotni, és ha ez így van, új szervek megteremtése, vagy egyes speciális betegségek legyőzése nem okozna többé problémát.
NYOMJ EGY LÁJKOT ÉS
