Az orosz város, Yaroslavl lakói sosem fogják elfelejteni azt a sokkoló esetet, ami 10 évvel ezelőtt történt. Az egész azzal kezdődött, hogy az egyik házból gyereksírást hallottak, viszont sosem láttak bent mozgást, sosem égtek a villanyok. Kísérteties volt, hát kihívták a rendőrséget.
Amikor a rendőrök bementek a lakásba, azt teljesen üresen és elhagyatottan találták. Akárki is lakott ott korábban, végleg elköltözött, és mindent magával vitt. Vagyis majdnem mindent. A gyerekét otthagyta. A kislányban már alig pislákolt az élet, fázott és éhes volt, embert napokig nem látott.
A kislányt kórházba vitték, ahol stabilizálták az állapotát. Egy kis nyomozás után kiderítették, hogy a lány neve Liza, de a szülőket sosem találták meg.
Ugyanabban a kórházban, amiben a kis Lizát is ápolták, volt Nika, az anyuka, aki beteg kisfia miatt aggódott. Egyszer sírást hallott az egyik szobából, benézett, és meglátta Lizát. Ettől a naptól kezdve, mindig vitt neki ruhát, élelmet és játékokat.
Egészen addig, amikor nem találta a szokott helyén. A kórház dolgozói közölték vele, hogy a kislány már elég erős volt, hogy egy árvaházba vigyék.
Nikának hiányzott a kislány, aki úgy a szívéhez nőtt, szóval meglátogatta. Ekkor döntötte el, hogy ő fogja örökbe fogadni. Egyből el is indította a folyamatokat, de mire hivatalosan is kimondták, hogy ő az anyukája, már 2 éves volt a kislány.
Úgy szerette és gondoskodott róla, mintha a saját vére lett volna. Mindezt a nehézségek ellenére, mert Liza lelkében súlyos nyomokat hagyott, hogy otthagyták meghalni egyedül. Minden zajtól félt, lassan és nehezen tanult meg beszélni. De Nika nem adta fel, és remélte, hogy a törődés és szeretet majd eltörlik a sötét foltokat a kislány lelkéből. Forrás
