A nyugdíjkötvény a kormány tervei szerint 2019-től már elérhetővé válna a lakosság számára. A korábbi nyugdíjcélú megtakarításokhoz hasonlóan, erre is jár a 20%-os adókedvezmény, sokak számára tehát jó lehetőség lesz, ha nyugdíjukra szeretnének félretenni.
Varga Mihály pénzügyminiszter 2018. november 15-én jelentette be, hogy a kormány dolgozik az új, “nyugdíjkötvény” megnevezésű nyugdíjcélú megtakarításon, mely a már piacon lévő lehetőségeket egészítené ki. A nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár, és a nyugdíj előtakarékossági számla mellé tehát egy negyedik nyugdíjcélú öngondoskodási forma jelenne meg 2019-ben.
A nyugdíjkötvény a babakötvényhez hasonlóan működne: egy speciális, hosszú futamidejű állampapír konstrukciót vásárolhatnának meg a nyugdíjra takarékoskodók, egy speciális számlán keresztül. Ennek előnye a megtakarítók számára, hogy közvetlenül az államtól vehetnének állampapírt a nyugdíjcélú megtakarításukhoz, megkerülve ezzel a közvetítőket, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.
Az állam számára is igen jó lehetőség, hogy az államadósságot főként magyar kezekben tudva, csökkentse a külföld felé vállalt kötelezettségeket. Így a fizetett kamatok az országon belül maradhatnak, és a külföldi tőke elvándorlásának kockázata is csökken.
A nyugdíjkötvény célja kettős:
- egyrészről az állam ösztönözni szeretné a nyugdíjcélú öngondoskodást,
- másrészről tovább kívánja növelni a lakosság állampapír-vásárlását is. (Ami világszinten már most is kirívóan magas.)
A nyugdíjkötvény egy speciális kötvénysorozat, mely lejárata a megtakarító nyugdíjkorhatárához igazodik. A nyugdíjkötvény kamatozása változó kamatozású, mely áll egy kamatbázisból és egy kamatprémiumból:
Nyugdíjkötvény kamata % = kamatbázis % + kamatprémium %
A kamatbázis maga az infláció lesz, de legalább nulla, tehát a papírunk biztosan infláció feletti hozamot fog garantálni. Ezen felül lesz egy kamatprémium, ami azt mutatja meg, hogy az infláció felett mekkora kamatot kínál az adott kötvény. Ez a kamatprémium attól függ, hogy a megtakarító hány éves (várhatóan mikor megy nyugdíjba), azaz milyen futamidejű nyugdíjkötvény kerül megvásárlására.
Minél hosszabb futamidejű nyugdíjkötvényt vásárolunk, tehát minél fiatalabbak vagyunk, annál magasabb kamatokra számíthatunk. Ez logikus, hiszen a hosszabb futamidő magasabb kockázatot jelent, ezért magasabb hozamot várunk el cserébe.
Valószínűleg a többi nyugdíjcélú megtakarításhoz hasonlóan itt is az adókedvezmény 20%-os visszafizetésére kell majd számítani, ha időközben feltörjük a megtakarításunkat. Ez a megtakarítási forma tehát kifejezetten nyugdíj célra szól, és a nyugdíjkorhatár elérésével, vagy nyugdíjba vonulással lehet büntetlenül hozzáférni a megtakarításhoz.
A nyugdíjkötvényben összegyűlt vagyont lehet kérni egy összegben, vagy akár csepegtetve, járadék formájában is.
A nyugdíjkötvények alighanem a piaci kamatoknál valamivel magasabb kamatokat fognak kínálni, hogy vonzó alternatívát jelentsenek a nyugdíjcélra megtakarítóknak.
A NYUGDÍJKÖTVÉNY KOCKÁZATAI
A nyugdíjkötvény egy állampapír, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Vagyis, a pénzünket az államnak adjuk kölcsön, aki ígéretet tesz annak visszafizetésére. Amíg a költségvetés stabil, addig nincs gond: a kamatok biztonságos hozamot generálnak. Jelen helyzetben nincs mitől tartanunk, az államadósság szintje nem túl magas, és az alacsony kamatok is kedvezőek a költségvetésnek.
A gond akkor van, ha az ország fizetésképtelenségének kockázata emelkedik. Ekkor a befektetők magasabb kamatokat várnak el, és elképzelhető, hogy fizetési nehézségekkel kell szembenézni.
Ez országok esetében elég ritka, de azért láttunk már ilyet! Elég belegondolni, hogy volt olyan időszak – nem is olyan régen – amikor néhány évtized alatt volt két világháború, hiperinfláció, és néhány rendszerváltás is.
Márpedig a nyugdíjkötvény esetenként 30-40 éves elköteleződést is jelenthet, ha valaki fiatalon kezd ebben a nyugdíjmegtakarítási formában takarékoskodni. Ilyen távon aligha lehet megmondani, mi történhet.
Márpedig, ha az ország költségvetése bajba kerül, akkor az állami nyugdíjunk, és a magán nyugdíjvagyonunk egyszerre tűnhet el, ha mindkettőt a magyar államra bíztuk.
Vagyis, azáltal, hogy minden nyugdíjmegtakarításodat a magyar államra bízod, valójában mindent egy lóra teszel fel. Míg, ha mondjuk számítasz az állami nyugdíjra (kb. az utolsó fizetésed 65%-a), de mellette külföldi értékpapírokba fektetsz, akkor legalább a magánvagyonod nem vész el, ha a magyar állam csődbe is megy.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
