Egy kis kocsmában gyakran összejöttünk.
Ürítgettünk néhány pohár sört.
Másokon mi annyi jót nevettünk,
s tervezgettük ifjan a jövőt.
Refr: Azok a szép napok,
csak arra gondolok.
A tánc, az ének véget sosem ér.
Az élet oly nehéz,
de győzni kell és kész!
Az ifjúság a jövőtől nem fél.
Aztán jöttek dolgos, szürke évek.
Hová tűnt a sok lázas remény?
A kis kocsmában találkoznék véled,
megkérdezném: Emlékszel-e még?
Refr: Azok a szép napok,
csak arra gondolok.
A tánc, az ének véget sosem ér.
Az élet oly nehéz,
de győzni kell és kész!
Az volt csak szép, ó, igen, az volt szép.
A kocsmánk előtt megálltam ma este.
Minden úgy volt, ahogy azelőtt.
A poháron az üvegképem lestem,
idegenként figyelgettem őt.
Refr: Azok a szép napok,
csak arra gondolok.
A tánc, az ének véget sosem ér.
Az élet oly nehéz,
de győzni kell és kész!
Az volt csak szép, ó, igen, az volt szép.
Az ajtón át egy ismerős hang csendült.
Látom arcod, szólítod nevem.
Ó, barátok idősebbek lettünk,
de közös álmunk megmaradt nekem.
Harangozó Teri
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
