Csend, nyugalom és jó levegő. Szeretek itt és így élni! – festette le az idilli görög tengerpartot Böde László. A szegedi nyugdíjas igazi világcsavargó, 2006-ban bejárta autóval Portugáliát, gyalog az El Caminót, majd 2011-ben kerékpárral Skandináviát, 2013-ban pedig Izlandot.
Naxosz szigetén egy kis falu, Agia Anna mellett még 2014 októberében táborozott le.
– Hét hónap után idén április végén hazamentem Szegedre, de már egy hónap múlva nagyon kívánkoztam vissza. Szeptember óta megint itt élek – mondta az egykori mozdonyvezető, aki 37 évesen lett rokkant, és többször műtötték a gerincét. Hetvenezer forint a nyugdíja, és elmondása szerint nincs rezsije, így az életbiztosítás levonása után 200 euró, mintegy 63 ezer forint marad minden hónapban a számláján.
Nyugdíjának nagy részét élelmiszerre költi, amit aztán a konyhájában el is készít. Ha valaminek nem tudja a receptjét, megnézi az interneten, amikor esténként bemegy a faluba.
– Ugyanúgy vásárolok kártyával, mint Szegeden. Itt azonban többet költhetek, mert nincs rezsi. A vizet a falu vízrendszeréből, a parti zuhanyzóból hordom, az elektromosságot meg a magammal hozott napelemek termelik. Mindennap főzök ebédet, a tüzelőanyag korlátlanul és ingyen van – mondja László, aki hetente egyszer bebiciklizik Naxos Citybe vásárolni.
– Kilencven százalékban arra költök, amit megeszek, tíz százalék a szükséges ruhapótlás és egyéb apróságok. Minden másnap egy félkilós kenyeret szoktam venni a falusi kisboltban. Átlagban havi 120 eurót költök, mert ki kell gazdálkodnom a repülőjegyet is haza és vissza. Az első görögországi tartózkodásom idején hét hónap alatt kispóroltam egy Róma–Párizs kirándulás fapados jegyét, és még tartalékot is vittem haza, hogy Szegeden ki tudjak venni egy albérletet – mondta a 63 éves férfi.
– Szerettem volna karácsonykor hazamenni, de nem sikerült. Február elején viszont hazamegyek, és a terveim szerint április végén, amikor a legolcsóbb a repülőjegy, újra visszajövök. Tavaly karácsonykor 24 fok, idén 22 fok volt Naxoszon. Rendszeresen úszok a 18 fokos tengerben, ami nem engedi lehűlni a part menti sávot, ahol sátrat vertem. Éjszaka nincs hideg, csak néha friss a levegő, bár van hálózsákom, még egyszer sem bújtam bele, csak takarónak használom.
László naponta 8-9 órát alszik, megszűntek a korábbi alvászavarai. Reggelente nagyokat sétál, aztán főz magának valamit. Ebéd után sziesztázik, kora este beül a falu egyetlen tavernájába, ahol van wifi, kicsit internetezik, és így tartja a kapcsolatot az otthoniakkal.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
