Kisfiú megkérdezte az Anyját: 'Miért sírsz?'
'Azért mert asszony vagyok mondta neki.'
'Nem értem' - mondja a fiú.
Az anya csak átölelte és mondta nem is fogod soha megérteni.
Később a fiú az apját kérdezte meg: 'Miért tűnik úgy hogy Anyu ok nélkül sír?'
'Minden asszony ok nélkül sír' - intézte el röviden az apja.
A kisfiú felnőtt és férfivá vált.
És egyre jobban bántotta, hogy még mindig nem érti, miért mért sírnak az asszonyok.
Megkérdezte hát a Jóistent: 'Uram miért sírnak olyan könnyen az asszonyok?'
Az Isten így felelt: 'Mikor az asszonyt teremtettem különlegesnek kellett lennie. Teremtettem neki vállat, elég erőset ahhoz, hogy elbírja a világ terhét, de oly gyöngédet hogy nyugalmat biztosítsanak. Adtam neki belső erőt hogy bírja ki a gyermek szülést és elutasítást melyet sokszor kap a gyermekeitől. Adtam neki keménységet amely segít neki folytatni ott ahol már mindenki feladja. Gondoskodni a családjáról betegség és fáradság ellenére panasz nélkül. Adtam neki érzést szeretni gyermekeit minden körülmény közt. Akkor is, mikor a gyermeke mélyen megsérti. Adtam neki erőt elfogadni a férjét hibái ellenére. És a végén adtam neki a könnyet, mely kicsordul és kizárólag csak az övé. Hogy fel tudja használni bármikor amikor szüksége van rá. Hogy mindent el tudjon viselni. Ahhoz a könnyhöz joga van!
R. Revesa: Anya könnye
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
