Részleteket egyelőre nem ismerünk, de már sok mindenre lehet következtetni.



Rogán Antal bejelentette, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) összegét a bankoknak kötelező lehet beszámítani önerőként a jövőben. Nemcsak ezt jelentette be a miniszter, szavai szerint: A lakásvásárlás önrészét vissza lehessen igényelni az szja-ból egy átlaglakás értékéig. 
Míg az első javaslat egy kisebb módosítást jelent (a bankok egy része eddig is önerőként számolt a CSOK-kal), addig a második bejelentés egy teljesen új lehetőséget rejt magában. Részleteket egyelőre nem ismerünk az adókedvezményről és rengeteg a nyitott kérdés, azonban logikusan az alábbi szabályokat feltételezhetjük:

  • A CSOK-igénylők élhetnek a kedvezménnyel (mivel a miniszter a CSOK változásairól beszélt).
  • Az átlagos lakás értéke kérdéses, azonban a maximális visszatérítés mértéke néhány millió forint is lehet.
  • A vissza nem térítendő támogatáson felül kifizetett (nem CSOK) önerő lehet leírható az adóból (ha a CSOK is leírható lenne, az gyakorlatilag a támogatott összeg megduplázását jelentené).

A kormány korábbi lakástámogatási politikáját alapul véve könnyen lehet, hogy az önerő visszaigénylése csak új lakások után fog járni. Persze az sem kizárt, hogy ennél még szűkebb lesz a felhasználás köre és a már korábban is kitüntetett figyelmet kapó, legalább három gyermekes családok élhetnek majd a lehetőséggel.

Ki jár ezzel jól?
Először nem árt megnézni, hogy eddig milyen kedvezményeket kaptak a családok, így láthatjuk ugyanis, hogy ki élhet az új, CSOK-os adókedvezménnyel.
A legfontosabb ebből a szempontból a családi adókedvezmény, amely egy gyerek esetén havi 10 ezer, két gyereknél 30 ezer (2017-tól), három gyereknél pedig 99 ezer forint. Lényeges, hogy ez a most bejelentett lehetőséghez hasonlóan adókedvezmény (hivatalosan az adóalap csökken), amit a személyi jövedelemadóból (szja, 15 százalék) és három járulékból (összesen 17 százalék) írhatunk le. Arra azonban nem árt figyelni, ha túl sok kedvezmény veszünk igénybe egyszerre, akkor előfordulhat, hogy valamelyik általunk választott kedvezményt csak korlátozottan tudjuk igénybe venni.

Aki már most is félretesz nyugdíjra, annak problémája akadhat a visszaigényléssel. Ha ugyanis havi 25 ezer forintot (évente 300 ezer) tesz félre, akkor ezután további, 60 ezer forintos jóváírást érvényesíthet. Ha viszont a többi visszatérítési forma kimeríti a keretünket, akkor ezzel már nem tudunk élni, így pedig kevésbé éri meg ezekkel a nyugdíj célú megtakarításokkal félretenni. Ezek a termékek ugyanis 20 százalékos adójóváírást adnak, cserébe csak nyugdíj célra tudjuk felhasználni őket büntetés nélkül.

Egy 30 millió forintos lakáshoz szükséges önerő CSOK nélkül minimum 6 millió forint, így ennek a teljes visszaigénylését csak a leggazdagabb családok engedhetnék meg maguknak. Ha viszont a visszaigénylést nem egy év alatt, hanem egy elnyújtott időszak alatt vehetjük igénybe, akkor ez a kisebb keresetűeknek sem jelent problémát, ők is maximálisan ki tudnák használni a kedvezményt. Az elnyújtott időszak lehet egy fix, előre meghatározott idő (például 5 év), vagy a lakásvásárláshoz felvett hitel futamidejéhez igazított, esetleg egy egyedileg meghatározott egyéb lehetőség. Forrás

► KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS!

Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!