Óraállítás! Tavaly azt mondták, hogy az az utolsó, de mégsem

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.
Jelenleg az Európai Unióban folyik az óraátállítás megszüntetésének egyeztetése. Habár az egyeztetés zajlik, egyelőre még nem született döntés az ügyben. Ezért a közeljövőben továbbra is számítani kell az évente kétszeri óraátállításra.

Téli időszámítás kezdete: 2024. október 27. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.

Az óraátállítás története Magyarországon

Hazánkban 1954–57 között próbálkoztak először a nyári időszámítás bevezetésével. 1958–1979 között nem állították át az órákat, majd csak 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítás céljából.

Miért állítjuk vissza az órákat?

Ilyenkor térünk vissza a normális, tehát a téli időszámításhoz. A felmérések szerint a nyári időszámítással rengeteg villamosenergiát megspórolunk. Nyáron fontos, hogy a társadalom ébrenléti időszakához képest mennyi a világos órák száma. Mivel esténként tovább van világos, nagymértékben csökken az energiafogyasztás.

Az óraátállításnak káros hatásai is lehetnek

Sokan nem szeretik, hogy évente kétszer át kell állítani az órákat. Az ellenzők szerint nem olyan jelentős az árammegtakarítás, hogy érdemes lenne minden évben átállnunk a nyári időszámításra. A hangulatunkra és az alvási szokásainkra is kihatással lehet az óraátállítás, igaz csak néhány napig, amíg hozzá nem szokunk.

A biológiai óránkat nem tudjuk egyik pillanatról a másikra átállítani, ezért akár 1 hétre is szükség lehet ahhoz, hogy alkalmazkodjunk az új helyzethez. Amíg a külső és a belső óránk nem kerül összhangba, addig kissé megviselheti a szervezetünket. Főleg azokra van hatással, akik alvászavarokkal küzdenek. Sokan panaszkodnak ilyenkor levertségre, feszültségre és kialvatlanságra, de ezek a tünetek nem tartanak tovább néhány napnál.