Mára szinte divattá vált a low carb-diéta, a szénhidrátbevitel minimálisra csökkentése, a radikális változtatás viszont nem mindig visz hosszútávon sikerre. A szervezeteknek ráadásul különbözhet is a szénhidrátigényük - derül ki egy új kísérletből.
A vizsgálatok szerint - mint az élet számos területén - itt is rengeteg múlik a genetikán. Sharon Moalem genetikus kidolgozott egy módszert, mely egyetlen keksz segítségével kiderítheti, hogy mennyi szénhidrátot tolerál a szervezete, mennyit fogyaszthat belőle biztonsággal.
Az első hallásra túl egyszerűnek tűnő módszert ki is próbáltatták egy önkéntes diákcsoporttal. A feladat lényege csak annyi volt, hogy 30 másodpercig rágniuk kellett egy sótlan krékert, majd akkor felemelni a kezüket, amikor a keksz íze megváltozott, édesebbé vált.
A különbségek meglepően nagyok voltak. Volt, aki már 17 másodperc elteltével érezte a változást, és olyan is, aki csak 35 másodperc múlva, sőt, egyesek nem is éreztek különösebb változást az ízben.
Mit jelent ez?
Annak, aki gyorsan érzi az íz módosulását, a nyálmirigyeiben magasabb koncentrációban találhatók meg az amiláz enzimek, melyek így könnyebben bontják le a bevitt keményítőt. Ők tehát több szénhidrátot ehetnek problémák jelentkezése nélkül.
Azoknak az embereknek viszont, akik később észlelik csak a változást, jobban oda kell figyelniük a szénhidrátbevitelre.
A legrosszabb helyzetben mégis azok voltak, akik nem is észleltek semmiféle változást, ez ugyanis arra utal, hogy a lebontáshoz szükséges enzimek alacsony koncentrációban vannak csak jelen a szájukban. Nekik érdemes minimálisra szorítani a bevitelt.
A teszt otthon is könnyen elvégezhető megfelelő, sótlan, de nem édes keksszel. Figyelj a változás pillanatára: amennyiben 30 másodpercnél később, esetleg egyáltalán nem érzed meg, az az elmélet szerint azt jelenti, hogy kevésbé toleráns a szervezeted a szénhidráttal szemben. Forrás
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
