A bajba jutott adósok a családi csődvédelembe tavaly szeptember óta tudnak jelentkezni, mégis csak most jelent meg a magáncsődeljárás részletes szabályairól szóló előterjesztés az Igazságügyi Minisztérium honlapján - olvasható a Magyar Nemzet online-on.. Az adósok vagyonának pénzzé tételéről rendelkezik az egyébként még a kormány által nem tárgyalt tervezet. A dokumentumból az derül ki, hogy külön szabályoznák a vagyontárgyak eladását attól függően, hogy például bírósági vagy éppen bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásról van szó.
Az ingatlanok értékesítésére vonatkozóan roppant szigorú szabályokat vezetnének be bírósági eljárás esetén. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. aukciós rendszere bonyolítaná le az adásvételeket, ahol licitálás útján vásárolhatnák meg az ingatlanokat az érdeklődők. Fontos kikötés az lenne, hogy nem lehetne eladni az ingatlanokat a forgalmi értékük nyolcvan százalékánál olcsóbban.
A megismételt, sikertelen értékesítést követően, hatvan nap elteltével, sem lehetne értékesíteni alacsonyabb áron, mint az ingatlan forgalmi értékének 70 százaléka. Egyéb vagyontárgyak eladása esetén is hasonló lenne a helyzet, itt egy kis elcsúszással: először a forgalmi érték 70 százalékánál, ha sikertelen az értékesítés, akkor pedig a 60 százalékánál olcsóbban nem lehetne eladni a vagyontárgyat.
Értékbecsléssel állapítanák meg az ingatlanok eladási árát, és ha azzal nem ért egyet az adós, akkor kerülne sor igazságügyi szakértő megbízására, de ennek költségei terhét az adósnak kellene viselnie. A főként devizahitelek miatt csődbe ment adósoknak egy másik megoldást jelenthetne, az a lehetőség, hogy bizonyos esetekben kezdeményezhetnék a maguk javára, a megállapított ártól való eltérést. Például kérhetnének, 5 százalékkal magasabb ár meghatározását akkor, ha egyéni vagy családi körülményeik vagy éppenséggel az ingatlan elhelyezkedése, vagy a településrész sajátosságai ezt indokolják. Kérhetnék legfeljebb tíz százalékkal (a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb tizenöttel) magasabb ár megállapítását is, abban az esetben, ha indokolják a településre vagy a településrészre vonatkozó aktuális ingatlanpiaci adatok. Ha például az ingatlan frekventált környéken helyezkedik el, akkor az adós kérhetné a magasabb ár megállapítását. A tervezet nem tér ki arra, hogy a magasabb árat milyen dokumentumokkal kell majd alátámasztani.
Néhány fontos kikötést rögzít a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén is az igazságügyi tárca tervezete, mint:
– az értékesítésben közreműködők, a hozzátartozók, illetve a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi vagy területi szervénél dolgozó személyek nem vásárolhatnák meg az adósok vagyontárgyait.
Tavaly szeptember óta jelenthetnek magáncsődöt az adósok. Legalább öt, de legfeljebb hét évig a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kirendelt vagyonfelügyelő ellenőrzi a kérelmező költekezését. A törvénynek az a célja, hogy lehetővé tegyen olyan adósságrendezési eljárást, ami segít a fizetési nehézségekkel küszködő magánszemélyek adósságát szabályozott keretek között rendezni. Az a személy kezdeményezhet magáncsőd védelmet, akinek van törlesztésre fordítható jövedelme és van vagyona, de mindez nem elegendő az adósság törlesztésére. Feltétele az is a kérelemnek, hogy 2 és 60 millió forint között legyen az összes tartozás, és az nem haladhatja meg dupláját a magánszemély vagyonának. Ugyanakkor szükséges, hogy legyen legalább egy olyan tartozása a személynek, ami három hónapja lejárt, és több mint 500 ezer forint a mértéke. Az adósnak a csődvédelem alatt nem kell tartania:
– végrehajtási,
– kényszer-értékesítési
– egyéb igényérvényesítésekkel,
– végrehajtói költségekkel,
– és kilakoltatástól sem kel félnie.
Közel egy év elteltével alig néhány százan kezdeményezték ezt az eljárást, annak ellenére, hogy a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank több tízezerre becsülte azoknak az adósoknak a számát, akik jelentkezhetnek a rendszerbe. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy óriási pénzeket emésztett fel a rendszer felállítása is. Eddig 626 millió forintot költött a kormányzat a családi csődvédelem rendszerének kidolgozására. Találtak magyarázatot a csekély érdeklődésre is, azért sikertelen az intézkedés, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint, mert az új jogintézménynek a sajtó rossz hírét keltette.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
