A történet nem ma kezdődött... Már a 60-as évekbeli húskombinátok sokat törték a fejüket, hogyan hasznosíthatnák fel az addig kidobott csirke, marha és disznóhús olyan részeit, mint szemgolyók, izmok, inak, fogíny, stb.
Nem tartott sokáig, míg kitalálták, hogy egy darálóval mindezt megdarálják, és egy úgynevezett húskrémet készítenek belőle, amit aztán szalámikhoz keverhetnek, panírba forgathatnak, és helyes kis „húsdarabkákként”, mint például a csirke-falatok, akár lefagyasztva, akár kisütve eladnak a gyanútlan vásárlóknak.
Rettenetes, ha valaki szemgolyót fogyaszt? Végülis a háború idején cipőtalpat is ettek az emberek - mondják az öregek. Van persze egy nagy különbség: más, ha az ember tudja, hogy cipőtalpat, szemgolyót, inakat eszik, és más, ha azt hiszi, hogy egy ízletes húst fogyaszt, miközben az nem más, mint cipőtalpban, jóga matracokban és más gumi alapú termékekben található azodicarbonamide (amit egyébként a fehérkenyér lisztjének fehérítéséhez is használnak) összekeverve különböző fogyasztásra nem kívánatos ledarált állati maradékkal és adalékanyagokkal.
Na jó, de mitől lesz egy ilyen darálmánynak hús íze?
Ez az egész egy óriási baktérium tenyészet (pl. E.coli), ezért fertőtleníteni kell. Alaposan megmossák ammónium hidroxidban. Ettől végképp rettenetes íze lesz. Hogy húsként eladható legyen, megízesítik mesterséges ízesítőkkel. Hogy hússzíne legyen, mesterséges színezőkkel megfestik.
Lehet, hogy nem is annyira a szemgolyóevéssel, mint inkább a vegyszerekkel van a probléma.
Tudta, hogy a McDonalds étteremlánc a világ legnagyobb marhaszemgolyó vásárlója?
