Az első hallásra meglepő kijelentést tett Erna Solberg norvég miniszterelnök tette május végén a norvég állami televízióban kormánya koronavírus-járvány ellenes korlátozásaival kapcsolatban.
Szükséges volt bezárni az iskolákat? Talán nem - mondta a kormányfő akkor a Daily Telegraph szerint.
Sok döntést valószínűleg félelemből hoztam meg - ismerte el, emlékeztetve a nézőket arra, hogy a járvány kezdetén szörnyű képek érkeztek Olaszországból.
A norvég kormány március 12-én bevezette a szigorú korlátozásokat: bezárták az óvodákat, az iskolákat és az egyetemeket, lezárták a repülőtereket és a kikötőket, és betiltották a rendezvényeket. Az éttermek, bárok többsége és számos üzlet is bezárt. Az embereket otthoni munkavégzésre és arra kérték, hogy öt főnél nagyobb csoportokban ne találkozzanak.
Ezek a legnagyobb hatású intézkedések, amelyeket Norvégia lakossága békeidőben megtapasztalt - mondta anno a kormányfő. Mostanra viszont már nem csak ő véli úgy, hogy az intézkedések jó részére nem lett volna szükség.
Most úgy látjuk, hogy esetleg a jelenlegivel megegyező eredményt érhettünk volna el és elkerülhettünk volna néhány sajnálatos hatást, ha nem vezetünk be karantént, hanem nyitva maradunk, korlátozó intézkedésekkel - jelentette ki Camilla Stoltenberg, a Norvég Közegészségügyi Hatóság igazgatója egy májusi interjúban.
Valószínűleg soha nem tudjuk meg, hogy melyik korlátozás okozta a fertőzésszám zuhanását, már ha bármelyik okozta, véli a norvég miniszterelnök. A karantént egyébként április végén kezdték feloldani. Az viszont biztos, hogy a korlátozásoknak komoly társadalmi-gazdasági áruk van: havi szinten 27 milliárd koronába (csaknem 900 milliárd forintba) kerülnek, állítja az intézkedések költség-haszon elemzésével megbízott szakértői bizottság.
Egy újabb fertőzési hullám esetén Norvégiának el kell kerülnie a karantént
Sokkal lazább megközelítést ajánlunk - mondta a Telegraphnak Steinar Holden, az Oslói Egyetem közgazdász-professzora.
Súlyos korlátozások nélkül, teszteléssel, a fertőzöttek nyomon követésével és otthoni izolációval tartatná kordában a járványt.
Felesleges iskolabezárás?
Abban mindenki egyetért, hogy az iskolákat nem szabad ismét bezárni. Ez sokba került Norvégiának– havi szinten 6,7 milliárd koronába (220 milliárd forintba) -, és legjobb esetben is csak „kis hatása” volt a vírus terjedésére, állítja az elemzés.
Egy újabb fertőzési hullám esetén már nem ezt az utat fogják választani. Norvégiában.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
