A tavaszi óraátállítás minden évben március utolsó vasárnapjára esik.
2025-ben március 30-án, vasárnap hajnalban kell 2 óráról 3 órára előre állítani az órákat.
Ez azt jeleni, hogy ezen az éjjel egy órával kevesebb idő marad az alvásra.
A kutatások szerint az óraátállítás egészségügyi hatásai akár komoly kockázattal is járhatnak, szélsőséges esetben akár szívrohamokhoz és stroke-hoz vezethetnek. De kevésbé rossz esetben az óraátállítás alvászavart okozhat, ami így is komoly kihatással lehet az életünkre és az egészségünkre.
Évek óta téma, hogy szükség van-e évente kétszer átállítani az órákat
Az Európai Bizottság visszavonta az évi két óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatot, mert bár a tagállamok egyetértenek abban, hogy ne legyen óraátállítás, abban nem tudnak hosszú évek óta megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Miután a kérdés lekerült a napirendről, biztossá vált:
az óraátállítás a jövőben is megmarad.
A bizottság közleménye szerint még annak menetrendjéről sem született megállapodás, hogy miként lehetne kivezetni a rendszert, így marad a jelenlegi rendszer.
Az álláspont kialakításához elég lenne a minősített többség, a vezetőket tömörítő tanács azonban eddig nem jutott konszenzusra. A végső döntést ugyanis az Európai Parlamenttel közösen kellene meghozni, amely már 2019-ben jóváhagyta az óraátállítás eltörlését, de ehhez a tanács egyetértése is szükséges.
Nem csak Európában övezi nagy vita az óraátállítás kérdését. Az Egyesült Államokban is állandóvá tennék a nyári időszámítást. Azonban ahogyan az öreg kontinensen, ott sem tudott eddig kialakulni egy konszenzus a témában. Az USA-ban azonban nem olyan homogén a rendszer, mint az EU-ban, ott több olyan állam is van, ahol nincs óraátállítás.
Emellett a világ számos országa is kimarad a téli és nyári időszámítások váltakozásából, így egész Ázsiában és Afrika nagy részén, de Izlandon sincs óraátállítás.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!