Nincs se Anyád, se Apád
Szüleim emlékére
Minden ember életében elérkezhet az a nap,
elveszít valakit,
melytől fájó lesz oly sok gondolat.
Visszatekernéd az idő kerekét,
de sajnos azt nem lehet,
ezernyi boldog pillanat,
ami elmúlt, újra tiéd nem lehet.
Egy szál virág kezedbe,
gyufa és mécses,
ballagsz a temetőbe,
hideg, mégis olyan fényes.
Szemed könnyben úszik,
lassan csordogál, mint egy patak,
űr a szívedben soha el nem apad.
Két kezed kulcsolod,
elmondasz egy imát,
messze száll sóhajod, mert
nincs se Anyád, se Apád. Rutai Éva
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
