Kevesen tudják, hogy több növény nedve tartalmazza a furocumarin nevű, fényérzékenyítő anyagot. Ez az anyag napfény (UVA) hatására aktiválódik, a bőr sejtjeihez kötődik és károsítja azokat. Ez a gyulladás csíkszerű, vonalas, foltos bőrpírral, esetleg hólyagképződéssel, fájdalommal és égő érzéssel jár. Ez a jelenség az phyto-photo dermatitis.
Ha a növénnyel találkozva annak nedve a bőrrel érintkezik és süt a nap, a felsorolt bőrtünetek alakulhatnak ki. Fontos tudni, hogy a növény sérülése (pl. a levél letépése) kell ahhoz, hogy a növényi nedv a felszínre kerüljön. A tünetek a növénnyel való érintkezés után 24-48 órán belül jelentkeznek. A bőrpír és hólyagok gyógyulása után maradó barnás szín hónapok alatt múlik csak el.
A leggyakrabban ilyen tüneteket okozó növények:
- lime (zöld citrom) leve
- petrezselyem
- paszternák (fehérrépa)
- zeller
- kaukázusi medvetalp (ernyős virágzatúak)
- ruta (rutafélék)
- füge (eperfafélék).
Másik típusú bőrkiütés a növényi pollenek bőrre kerülésekor alakulhat ki (pollen kontakt dermatitis). Ilyen esetekben nagy mennyiségű pollen, növényi virágpor a ruházat által szabadon hagyott területekhez érve alakít ki bőrpírt, duzzanatot, esetleg nedvedzést. Ha maga a növény közvetlenül érintkezik a bőrrel, hasonló, ún. kontakt dermatitist válthat ki az arra allergiás emberekben. Ennek a reakciónak a kialakulásához nincs szükség napfényre. A fészkes virágzatúak közé tartozó kamillafélék, parlagfű, fekete üröm, körömvirág, krizantém okozhatnak ilyen tüneteket. A parlagfű és fekete üröm augusztustól a fagyokig virágozhat és allergizálhat.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
