A jégféreg talán a legbonyolultabb állat a földön, ami tojásból fejlődik felnőtté fagypont közeli hőmérsékleten, olyan körülmények közt, ami teljesen alkalmatlan az élet számára. Ez azonban csak egy a rejtélyek közül.
A jégféreg annyira szokatlan, hogy a legtöbb ember, köztük tudósok is valótlannak tartják. Életelemük a hideg, vagyis a fagypont alatti hőmérséklet. Szobahőmérsékleten 15 perc alatt elbomlanak. Jégmezőkön és a gleccserekben élnek, rózsaszín algákkal táplálkoznak, és csupán a nyári éjszakákon csúsznak-másznak elő.
Mit teszünk, ha tartósítani akarunk valamit? Berakjuk a hűtőbe. Hát pontosan így „működnek” a jégférgek. Életüket olyan hőmérsékleten élik, ahol az emberi hús megfagy és szinte minden más létforma elpusztul. Képesek túlélni éveket ugyanabban a fagyott vízmintában, bármiféle kiegészítő tápanyag nélkül.
Ha a tudósok megfejtik a lény titkát, akkor elvileg megtudhatjuk, hogyan tartsuk életben az emberi szervezetet ilyen körülmények közt a jelenlegi néhány óránál tovább, ezzel segítséget nyújtva például a szervátültetésre váró betegeknek.
Az óceánok mélyének vannak más különleges, megfejtésre váró lények is. A hidrotermikus hasadékokban található állatkák a jégféreghez hasonlóan bírják az szuper extrém környezetet – igaz ők nem a hidegben, hanem a forróságban, pontosabban a forráspont feletti hőségben lubickolnak, és képesek akár évtizedeken át is életben maradni.
Tudományos elméletek szerint a hosszú életük a lények 'felfüggesztett mozgásával' magyarázható, ami lassítja az öregedést, ebből az űrkutatás profitálhatna a hosszú emberi űrutazások terén.
A Begich-Boggs ismertető múzeumban érdekességként egy jeges-vizes tálban jégférgeket mutogattak. Cérnavastagságú, kb. 1 cm hosszú fekete kukacok mozogtak össze-vissza. Állítólag a jégféreg egyik képviselője annak a kevés élőlénynek, kik ilyen szélsőséges körülmények között megélnek. Ha pedig a víz hőmérséklete 5 fok felé emelkedik, egyszerűen elolvadnak.
Sok kérdésre keresik a választ a tudósok, Például arra, hogy a jeges közegben hogyan találják meg egymást a jégféreg egyedek, hogyan képesek kolóniákat alkotni. Honnan és mikortól származtathatóak és hogyan jutnak át egyik gleccserből a másikba?
Egy biztos: ott, ahol józan ésszel azt hihetnénk, pillanatok alatt megsemmisül mindenféle létezés, ott is jelen van az élet.
Ossza meg ismerőseivel is!
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
