A paraszti világban ezt senki nem hagyta volna ki!
Nagy jelentőséggel bírt a paraszti életben, ha a faluban valakinek gyermeke született. Ezt támasztja alá, hogy számos hiedelem és hiedelemből kiinduló szokáscselekvés terjedt el, mellyel az újszülött jövőjét próbálták befolyásolni.

Úgy tartották, hogy létfontosságú az első fürösztés: az újszülött vizébe pénzt tettek, hogy később jómódban éljen. A lánygyermekekébe virágszirmok is kerültek, hogy szép nővé cseperedjenek

Ha az anyának sok teje volt, abból is csepegtettek a vízbe, egészséget remélve tőle.

A fürdővizet mindig védett helyre, szigorúan sötétedés előtt öntötték ki, hogy ne érje a csecsemőt rontás.

Sokan annyira féltették gyermeküket, hogy a keresztelőig csak Nemtudomkának szólították, mert ha a rossz szándékú lények megtudják a nevét, megrontják.

Amikor a gyermek megszületett, a bába egy üveg pálinkával körbejárta az ismerős házakat, meginvitálva a komákat, komaasszonyokat a keresztelőre. Ezt a csök, azaz az újszülött világrajöttének ünneplése előzte meg, amit minden szülőnek, még a szegényebbeknek is illett megtartania, hogy ne váljon balszerencsés felnőtté a csecsemő. A lakomával egybekötött vigasságon mindenkinek ennie kellett minden ételből, hogy később a kisbaba se legyen válogatós. A barátok, rokonok nemcsak az ünneplésből vették ki a részüket: a lábadozó anyát komaasszonyai felváltva látogatták, ebédet hozva neki. A keresztanya szerepe is fontos volt, aki ruhát vagy pénzt ajándékozott az újszülöttnek, a kislányok tőle kapták első pántlikájukat.

►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!