Több vízgazdálkodási rendelet is módosult, többek között az is, ami az évi 500 köbméternél nem több vízkivételű, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemelő kutakról szól. Ezekre a helyi jegyzőnek kell engedélyt adni.
A már meglévő kutakat 3000 forintos eljárási díj ellenében utólag be lehet jelenteni és legalizálni. Aki ezt elmulasztja, azzal 300.000 és egymillió forint közötti vízgazdálkodási bírságot fizettethetnek!
A kisebb kutaknál az engedélyezési eljáráshoz szükséges adatlap elkészíttetése megállhat 70-80 ezer forint is lehet.
Az űrlapon meg kell majd adni azt is, hogy a tulajdonos melyik idényben naponta hány köbméter vizet vételez majd a kútból, van-e a kútnak aknája, illetve milyen szivattyúval és milyen átmérőjű csövön továbbítja a vizet a házba vagy pedig a locsolóhoz. Meg kell határozni a kút maximális vízhozamát, és fotódokumentációt is kell mellékelni, utána pedig azt alá kell írni a tulajdonosnak.
Akinek még nincs engedélye a kertjében lévő fúrott kútra, mielőbb érdeklődjön az önkormányzat jegyzőjénél, hogy mi a teendője.
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges :
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.”
A kötelező bírságkiszabás alóli mentességi időszak 2020. december 31-ig tart.
Minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság engedélye szükséges. Vízjogi engedélyt úgy kaphat, ha kérelmet terjeszt elő a Jegyző hatáskörében eljáró Műszaki Osztálynál.
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt dokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. sz. melléklet II. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma szerint.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
