Nem csökkent a várakozás, sőt esetenként veszélyesen hosszú idő, mire valaki eljut a megfelelő vizsgálatra, derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség felméréséből. A szakmai szövetség a tagjai körében ismét felmérte, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk, ha be akarnak jutni egy-egy szakrendelésre.
A Medicina 2000 kétévente megvizsgálja egyes szakrendelőkben vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. Fontos tudni, ez nem kórházi várólista, hiszen míg a műtétes szakmákban várólistákat, a szakrendelőkben betegfogadási listát vezetnek az egészségügyi szolgáltatók.
A 2018. novemberi, legfrissebb adatok 28 intézményből érkeztek a szakmai szövetséghez, amely ezeket értékelve megállapította: a vizsgált időben a járóbeteg szakellátásban az átlagos betegvárakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozgott.
„Igen sajnálatos, hogy a képzeletbeli dobogóra a Magyarországon vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri megbetegedésekhez tartozó szakterületek kerültek', állapította meg a Medicina 2000, felhívva a figyelmet arra is: a legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább.
Második a diabetológia 37 nap várakozással, harmadik pedig az angiológia, ahol átlagosan 36 napot várnak a betegek egy-egy vizsgálatra. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is. A legjobb helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken volt, itt mindössze 3-4-5 nap a várakozás.
A kormány 2010 és 2018 között számos intézkedéssel próbálta letornászni a várakozási időt: összesen 26 milliárd forint többletforrást biztosított a költségvetésből a legrégebben várakozó betegek ellátására 2012 és 2018 között. Nem véletlen, hogy Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter pozitívként értékelte a folyamatokat ezen a téren, az ellenzék azonban vitatja a kormányzati adatokat, és a közérzet sem igazolja, hogy javult volna az ellátás. Forrás
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
