Így tudta meg a családja, hogy soha nem jön már haza a 21 éves fiatal nő.



Mándok, Nyíregyháza – “Azt hittük, hogy megtalálták és hazahozták Erzsikét, de nem. Képeket mutattak, ami alapján már biztosan tudtuk, hogy ő az. Megnéztem az arcát. Bántották, csupa vér volt a szája és az orra, az arca és a szeme fel volt dagadva. Hogy tehet ilyet valaki egy másik emberrel?”

A négyéves Emília november 16-a óta hiába várja haza édesanyját. Faggatja apukáját, Mátét és folyamatosan keresi Erzsikét.

A mindössze 21 éves mándoki lány holttestére egy autó csomagtartójában találtak rá tíz nappal azután, hogy eltűnését bejelentették a rendőrségen - írja a szon.hu.

A kis házban – melynek melléképületében rendezkedett be Erzsike és családja – István, Máté testvére fogadott minket kedden délelőtt. A kisírt szemű fiú igyekezett erősnek mutatkozni, de a veszteség miatt érzett fájdalom néhány perc után legyőzte, arcát a tenyerébe temette, némán rázta a zokogás. Behúzódtunk egy plüssmacikkal és virágokkal otthonossá tett szobába, melynek falain bekeretezett képekről mosolyogtak ránk Ildikó és István gyermekei.

– Mindennap együtt mentünk dolgozni és általában együtt is jöttünk haza. Délelőtt fél tizenegy körül még láttam – emlékezett vissza Erzsike eltűnésének napjára az áldozat unokahúga.  – Egy óra után vártam a buszmegállóban, de csak nem jött, hiába hívtam, nem vette fel. Telefonáltam a páromnak, mondta, hogy otthon sincs, úgyhogy keresni kezdtük a környéken, közben folyamatosan hívtuk a mobilját, de semmi. Szombatunk szóltunk a rendőrségnek, a Budapesten és a külföldön élő rokonokat is mozgósítottuk, kértük őket, hogy érdeklődjenek utána, keressék, de ahogy teltek a napok, egyre inkább kétségbeestünk.

– Tegnap éjjel, nem sokkal éjfél után jöttek a rendőrök. Azt hittük, hogy megtalálták és hazahozták Erzsikét, de nem. Képeket mutattak, ami alapján már biztosan tudtuk, hogy ő az. Megnéztem az arcát. Bántották, csupa vér volt a szája és az orra, az arca és a szeme fel volt dagadva. Hogy tehet ilyet valaki egy másik emberrel? – fakadt ki sírva Ildikó. 

Gizella, Máté édesanyja így emlékezett vissza a borzalmas hírre: – Tegnap éjjel fél egy körül hívott a fiam, hogy „Anyucikám, meghalt, Erzsi meghalt”. Én Németországban voltam, de még hajnalban repülőre ültem és jöttem haza, hogy minél többet tudjunk együtt lenni, mert nagyon össze van törve. 

Gizella 15 éves kora sajátjaként óvta, nevelte gyermeke szerelmét, hiszen szülei Budapesten élnek. Mindenben támasza volt a lánynak, nem volt nap, hogy ne beszéltek vagy találkoztak volna. Aznap, amikor nyoma veszett, Gizella többször hívta, írt neki, de nem válaszolt, az üzeneteit azonban folyamatosan elolvasták, az utolsót másnap hajnalban, aztán kikapcsolták a mobilját.

– Nem volt kicsapongó, nem ivott, nem drogozott, csak a sajátjaiért élt és dolgozott. Tudtam, hogy nem szökött meg, hanem elvitték. Felfoghatatlan, hogy valaki egyik pillanatról a másikra szétszakít egy családot, nem gondolva arra, hogy ezt a fiatal nőt szeretik és hazavárják.

Máté – bár szerette volna kibeszélni magából mindazt, amit érez – nehezen találta a szavakat. A fiatal apuka minden követ megmozgatott az elmúlt napokban azért, hogy megtalálja Erzsikét, akivel hat éve éltek nagy szeretetben és békességben. Közösségi oldalán egymást érik a lányról és az eltűnéséről szóló bejegyzések, kétségbeesetten üzente az interneten keresztül párjának: ha tud, menjen haza, ha nem tartják fogva, adjon valami jelet, hogy még szereti őt.

– Nem gondoltam, hogy elment valakivel, soha nem hagyott volna itt szó nélkül, a kislányról nem is beszélve. Éreztem, hogy nagy a baj, de reménykedtem, hogy épségben megkerül – suttogta elcsukló hangon Máté, s hozzátette: egyelőre még nem tudják, mibe halt bele Erzsike, akinek testén súlyos bántalmazás nyomait találták a szakértők.

A rendőrök azt mondták, hogy a párom megölésének köze van a nyíregyházi késeléshez, mert annak a mátészalkai férfinek a kocsijában volt Erzsike holtteste, aki nemrég megtámadta az eladónőt is. Nem tudom, miért pont az én társamat vette el… Nagyon nehéz erről beszélni, fel sem fogtam igazán. A kislányunknak sem mertem még elmondani, mi történt az anyukájával, talán majd a nagymamája, nekem nincs hozzá erőm.” Forrás

Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!