A húgyhólyagrák gyakran hosszú ideig nem okoz panaszt, nincs semmilyen tünete.



Magyarországon évente több mint 3000 embernél diagnosztizálnak hólyagdaganatot, ezek kisebb része jóindulatú, nagyobbrészt azonban rosszindulatú elváltozások.

  • Hazánkban a férfiak körében ez a 4. leggyakoribb rákos megbetegedés, összesítésben pedig az ötödik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás. Az esetek többségében 60 évesnél idősebbeknél diagnosztizálják, de fiatalabb korosztályokban is előfordulhat.

Ennek a daganattípusnak igen magas a halálozási aránya, aminek az az egyik fő oka, hogy sokszor csak kései stádiumban diagnosztizálják, mert sokáig nem okoz panaszt, nincsenek tünetei.

A véres vizelet olyan jel, ami akár hólyagdaganatra is utalhat, ezért nagyon fontos, hogy aki ilyet tapasztal, akár csak egyetlen egyszer is, kerülje az öndiagnózist, haladéktalanul keresse fel a háziorvosát vagy az urológiai szakrendelést.

Véres vizelésről (hematúria) nemcsak akkor beszélünk, ha friss vér, vérfoszlány látható a vizeletben; a vizelet színe a hozzá keveredő vér mennyiségétől függően lehet rózsaszín, vörös vagy rozsdabarna is. Aki ilyet tapasztal, ne várjon arra, hogy a probléma magától elmúlik, hanem feltétlenül forduljon a háziorvosához vagy menjen el az urológiai szakrendelésre. Ide beutaló sem kell.

Hólyagdaganatra utaló további jelek:

  • a fájdalmas vizelés,
  • a hirtelen fellépő vizelési inger
  • vagy az égő érzés vizeléskor.

Hasonló tüneteket okozhatnak azonban a hólyagot érintő egyéb kóros elváltozások is:

  • húgyúti fertőzések (például hólyaghurut),
  • vesekövek,
  • jóindulatú tumorok,
  • megnagyobbodott prosztata.

Vagyis a tünetek egyike sem tekinthető a hólyagrák biztos jelének. Ezért is nagyon fontos, hogy akinél bármelyik jelentkezik, haladéktalanul forduljon orvoshoz, mert az okot teljes bizonyossággal csak orvosi vizsgálattal lehet felderíteni. Ha pedig a tünetek hátterében hólyagrák állna, annak a korai felismerése kínálja a legjobb esélyt a sikeres kezelésre.

A húgyhólyagrák legjelentősebb, elsőrendű kockázati tényezője a dohányzás, becslések szerint az esetek több mint egyharmadát ez a káros szokás okozhatja.

Egy dohányosnak háromszor-négyszer nagyobb az esélye a hólyagrákra, mint annak, aki nem cigarettázik. Tehát a leszokás és az egészséges életmód, vagyis a klasszikus betegségmegelőzés ennél a daganatnál is elsőrendűen fontos. 

Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!