Végrendelet hiányában a törvényes rend szerint történik az öröklés. Végrendelkezni bárki javára lehet, de a törvényes rend szerinti leszármazókat és a házastársat is megilleti a köteles rész, amely az új Ptk. szerint a törvényes örökrész egyharmada.
Végrendelet hiányában a törvényes rend szerint történik az öröklés. Végrendelkezni bárki javára lehet, de a törvényes rend szerinti leszármazókat és a házastársat is megilleti a köteles rész, amely az új Ptk. szerint a törvényes örökrész egyharmada.

Ha nincsen leszármazó, a régi szabályozás szerint mindent a házastárs örökölt. A jelenlegi változások szerint a házastárs örökli azt a közös tulajdoni illetőséget, amely a lakhatást biztosítja, azon túl fele részben örököl a szülővel együtt. A túlélő házastárs csak abban az esetben örökölhet mindent, ha a szülő már nem él.

Az új szabályozás a bejegyzett élettársakra vonatkozó jogi szabályozást törölte, ezért aki élettársi kapcsolatban él, mindenképpen végrendeletben rendelkezzen. Eddig az élettárs a jogszabályban közeli hozzátartozóként szerepelt, az új törvényben azonban csak hozzátartozói minőségben. Ennek azért van jelentősége, mert a közeli hozzátartozót több esetben preferálja a jogszabály.

Az új Ptk-ban a magán- és a közvégrendelet megmaradt, de a végrendelet szabályai változtak, ezért érdemes szakemberhez fordulni.
Ingatlan tulajdoni hányadánál a közös tulajdonú ingatlanokon haszonélvezeti jog alapítása történik, azonban minden egyéb különvagyon illetőségen a házastárs egy gyermekrésznyi részt örököl. A túlélő házastársnak lehetősége van arra, hogy ennek megváltását kérje a leszármazóktól.

Az adóság öröklésével kapcsolatban lehetőség van a hagyatéki tárgyalásban visszautasítani a hagyatékot, ebben az esetben az a magyar államra száll. A magyar állam azonban nem utasíthatja vissza a hagyatékot. Ezért a hagyatéki leltár készítésekor érdemes megnézni, hogy a tartozás mértéke nem nagyobb-e, mint maga a vagyon.

Részben változtak az örökbe fogadásra vonatkozó öröklési jogi szabályok is. Ha az örökbe fogadó – örökbe fogadott esetében elhalálozás történik, a korábbi szabályozással ellentétben a vér szerinti szülő nem örökölhet, kizárólag abban az esetben, ha az örökbefogadó közeli hozzátartozó volt.

Az öröklési illeték mértéke tavaly változott. A lakástulajdon és az ahhoz kapcsolódó úgynevezett vagyoni értékű jog öröklése esetén az illeték mértéke kilenc százalék. Minden egyéb vagyontárgy megszerzése esetén az úgynevezett tiszta érték 18 százaléka az öröklési illeték. A tiszta érték azt jelenti, hogy a vagyon forgalmi értékéből levonják a hagyatékot terhelő tartozást, egyéb terheket, és ebből számítják a 18 százalékos illetéket.

Az illetékmentesség elég széles körben érvényesíthető. Ezek közül a legjelentősebb, amely 2010 óta biztosítható, az egyenes ági rokonok közötti öröklési illetékmentesség, amely tavaly óta már a házastárs öröklése esetén is jár. A termőföld öröklésekor is jelentős kedvezmény jár abban az esetben, ha az örökös családi gazdálkodó, így csak 4,5 százalékos illetéket kell fizetnie.
Az öröklést az illeték kiszabása miatt be kell jelenteni az illetékes megyei adóhatósághoz, ami főszabály szerint továbbra is a közjegyző dolga.

►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!