Az időskori térdkopás szinte már népbetegségnek számít.
Az izmok által alig védett térdízület nagyon sérülékeny, ezért balesetből eredő térdelváltozások, ízületi gyulladás vagy (időskori) porckopás esetén térdprotézisre lehet szükség.

Mikor ajánlott a térdprotézis?

A térdprotézis azoknak a betegeknek ajánlott, akik térdízülete progresszív arthritis, trauma, vagy egyéb ritka betegség hatására megsérült. Függetlenül attól, mi okozta a károsodást, az abból adódó, egyre növekvő fájdalom és merevség jelentősen nehezíti a mindennapi teendők ellátását.

A teljes térdprotézis egy olyan műtéti eljárás, mely során a beteg térdízület mesterséges anyaggal kerül pótlásra. A műtétet megelőzően fizikális és képalkotó vizsgálatra kerül sor, emellett rutin vér-és vizeletvizsgálattal kizárják az esetleges fertőzések fennállásának lehetőségét. A beteg véralvadásgátló és gyulladáscsökkentő szereket kap.

A térdprotézisműtét általában 1.5-3 órát vesz igénybe. A műtét során egy kb. 20 cm hosszú bemetszés mentén, a combcsont végét eltávolítják, és egy fém héjra cserélik ki, míg a sípcsont végét pedig egy fém szárral ellátott protézissel helyettesítik. Közéjük műanyag felszín kerül, mely segítségével beállítható a térdízület feszessége. A térdkalács állapotától függően egy műanyag „gomb” is kerülhet a térdkalács helyére, annak helyettesítésére. A hátsó keresztszalag olyan szövet, ami stabilizálja a térdízület mindkét oldalát. A térdprotézisműtét során ez a szalag vagy megmarad, vagy polietilénnel helyettesítik.

A protézist általában csontcementtel rögzítik, és általában több mint 10 évig használható, ezt követően cserélhető. A műtét végén dréncsövet raknak be, mely az esetlegesen képződő vérömleny eltávolítására szolgál.

Milyen kockázatai vannak a térdprotézisnek?

A térdprotézis kockázatai közé tartozik, a vérrögképződés az alsó végtagokban vagy a tüdőben (tüdőembólia). A tüdőembólia légszomjat, mellkasi fájdalmat és sokkot okozhat. További kockázatok a húgyúti fertőzés, hányinger, hányás (leggyakrabban a fájdalomcsillapító mellékhatásaként), krónikus térdfájdalom és merevség, a térdízület vérzése, idegkárosodás, az erek sérülése, és a térd fertőzése, mely újbóli műtétet tesz szükségessé. Mindemellett az altatás kockázata szív-, tüdő-, vese-, és májkárosodás lehet.

A műtét után

A fizikoterápia rendkívül fontos része a rehabilitációnak, és általában 48 órával a műtét után megkezdődik, majd az 5-10 napos kórházi kezelés után otthon folytatandó. Az első napokban bizonyos fokú fájdalom, diszkomfort érzet, merevség várható. A térd stabilizációjára lábsúlyt használnak, a járáshoz mankó vagy járókeret használata szükséges.

Fontos a protézis körüli izmok edzése, a hegesedés elkerülése és az izomerő fenntartása érdekében.

Sportolásra azok a mozgásformák ajánlottak, melyekben nincs futás, az úszás pedig különösen ideális formája az állóképesség és izomerő javítására. Szereljen fel biztonsági kapaszkodókat a fürdőszobában és a lépcső mellett, a szőnyegeket és elektromos vezetékeket pedig távolítsa el a szobák közepéről, mivel könnyen megbotolhat bennük. Sokat segíthet egy WC ülőke magasító is a kezdeti időszakban. Forrás

►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!