Felszámítható a csatornadíj a csőtörés miatt elszivárgott a víz után?



A Budapesti Békéltető Testület előtt több olyan ügy is volt, amely csőtöréssel és azzal függött össze, hogy habár a víz a környezetbe folyt el és a csatornát nem terhelte, a víziközmű-szolgáltató mégis felszámította a csatornázási díjat a fogyasztó számára.

Ugyanez képezte a vita tárgyát abban a bírósági perben, amely végül a Fővárosi Ítélőtábla azon ítéletével vált jogerőssé, miszerint a testület korábban megalapozottan jutott arra a döntésre, hogy külön locsolási mérő hiányában nem lehet a fogyasztóra terhelni a csatornadíjat.

A vita alapjául szolgáló békéltető testületi eljárásban a fogyasztó nagymértékű vízelfolyást tapasztalt, amit, mint kiderült, a kerti locsolóvezeték sérülése okozott. A Budapesti Békéltető Testület (alperes) előtti kérelem a díjtartozás elengedésére irányult. Ezt követően ajánlás meghozatalára került sor arra vonatkozóan, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (felperes) törölje a kiszámlázott szennyvíz díját.

Annak ellenére követelte ugyanis a vállalkozás azt, hogy a fogyasztó nem rendelkezett külön locsolási mérővel és jegyzőkönyvben rögzített vizsgálat igazolta azt, miszerint a vita tárgyát képező vízmennyiség nem a csatornába folyt, hanem a kerti csepegtető rendszeren keresztül távozott, így az a csatornahálózatot nem terhelte. Egyúttal a víziközmű-szolgáltatásra irányadó akkor hatályos szabályozás szerint sem vehető figyelembe a csatornadíj kiszámításánál az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat meghibásodása következtében a környezetben szivárgott el. Ezzel összefüggésben pedig az alperes eljáró tanácsa a rendelkezésre álló adatok alapján a kerti öntözőrendszert a házi ivóvízhálózat részének tekintette, ennek alapján pedig nem volt jogos a csatornahálózatot nem terhelő vízmennyiség kiszámlázása.

A felperes ezt követően keresetlevelet nyújtott be anyagi jogszabálysértésre hivatkozással alperes ajánlásával szemben, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az alaptalan, figyelemmel arra, hogy az elszámolásnál a szennyvízelvezető szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiséget lehet csak figyelembe venni.

A fellebbezést követően pedig már a Fővárosi Ítélőtábla utasította el felperes kérelmét, mivel az alperes helyes álláspontra helyezkedett azzal, hogy locsolási vízmérő hiányában a házi ivóvízhálózat részének tekintette magát a locsolóhálózatot is. Megfelelően alkalmazta tehát azt az előírást, amely szerint a csatornadíj kiszámlázásának alapját nem képezhette a kerti locsolóvezeték meghibásodása folytán a környezetbe elszivárgott víz mennyisége. Végül az Ítélőtábla rámutatott az ítélete indokolásában arra is, hogy a szóban forgó ügyben felperes olyan szolgáltatásért számított fel díjat, amelynek nyújtására voltaképpen nem is került sor – zárul a Budapesti Békéltető testület közleménye. Forrás: kamaraonline.hu

 

Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!