Bohus Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész ugyan távozott az élők sorából életének 76. évében, de munkássága halhatatlanná tette. Alkotásaival találkozhatunk mind a magyarországi, mind a nyugat-európai és az amerikai múzeumokban, magángyűjteményekben.
Bohus Zoltán életének 76. évében, csütörtökön távozott, a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. A művész tudását évtizedeken keresztül az egykori Iparművészeti Egyetemen, vagyis a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen adta át a diákoknak.
Azon kevés magyar művészek közé tartozott, akiknek alkotásaival találkozhatunk mind a magyarországi, mind pedig a nyugat-európai és az amerikai múzeumokban, magángyűjteményekben. Rendszeresen részt vett különböző európai és amerikai szimpozionok munkájában, művészetét számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták.
Hazai és külföldi bemutatkozásainak szakmai rangját számos elismerés, díj fémjelzi,
műveit a világ legrangosabb iparművészeti, illetve üvegművészeti gyűjteményei vásárolták meg.
Köztéri alkotásai közül az egyik legismertebb a még most is látható Nagymező utcai egykori nemzetközi vasúti jegyiroda krómacél domborműve, melyet 1974-ben alkotott, valamint a Csiky Tiborral közösen 1976-ban készített, szintén krómacél dombormű, mely az egykori Belvárosi Távbeszélőközpont homlokzatát díszítette 2016 decemberéig.
Bohus Zoltán 1984-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1991-ben a pécsi kisplasztikai biennále nagydíját kapta,
majd 1997-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze lett. 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. 2014-ben kapta meg a Kossuth-díjat, ugyanabban az évben a nemzet művészévé választották.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
