A Magyar Közlönyben megjelentek azok a szorzószámok, amivel a korábbi években elért jövedelmeket korrigálják. A bérminimum és a minimálbér emelésének köszönhetően az előző évinél majdnem 8 százalékkal magasabbak ezek a korrekciós értékek.
Az előírások szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani. Ezt nevezik valorizációnak.
A szorzószámok összegét évente módosítják. Az idén nyugdíjba vonulókra az egy évvel ezelőttinél körülbelül 7,9 százalékkal magasabb értékek vonatkoznak. A szorzó 3 év alatt emelkedett mintegy 15,8 százalékkal. A mostani megugrás ennek tükrében is meglehetősen magas, ami alighanem a bérminimum és a minimálbér dinamikus emelésének köszönhető.
Néhány kiragadott év valorizációs értékeinek alakulását a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.
| Valorizációs szorzószámok a nyugdíj megállapításához | ||
|---|---|---|
| Év | 2014.* | 2017.* |
| 1970. | 73,665 | 85,310 |
| 1980. | 40,089 | 46,427 |
| 1990. | 15,107 | 17,496 |
| 2000. | 2,716 | 3,145 |
| *azokra vonatkozik, akik ebben az évben kezdeményezték, illetve kezdeményezik a nyugdíjba vonulásukat | ||
A nyugdíjba vonulók csodálkoznak azon, hogy az év elején miért „húzzák az időt” a hatóságok, miért csak feltételes módon állapítják meg (ha egyáltalán) az ő várható járandóságukat. Az előírások szerint viszont a nettó átlagkereset növekedés tényadatát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februárban teszi közzé, és ennek alapján kell a kormánynak a tárgyévi nyugdíj megállapításhoz tartozó szorzószámokat kihirdetnie.
Csak akkor válik lehetővé a nyugdíjak már valóságos megállapítása, amikor ezek a valorizációs szorzószámok megjelennek.
Ha valaki a korhatár betöltése után tovább dolgozik anélkül, hogy nyugdíjat igényelne, akkor évi 6 százalékos nyugdíjtöbbletre szerez jogot. Emellett az sem mellékes, hogy közben a különböző évek szorzószámai is emelkednek.
A szorzók alakulása egyébként azt is jelezheti, hogy miért járnak újabb és újabb csúcsra a legmagasabb nyugdíjak, mióta eltörölték a járulékplafont (erre 2012 végével került sor). Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint tavaly öten voltak, akiknek egymillió forintnál is magasabb az időskori ellátása. A csúcsnyugdíj 2014-ben még „csak” 870 ezer forint volt, ez az összeg pedig 2016-ban elérhette a kétmillió forintot. A nagyon jól hangzó magas nyugdíj pedig az extrém magas fizetés mellett annak is köszönhető, hogy jóval a korhatáron túl is tovább dolgozott valaki.
Az ONYF által közzétett tájékoztatók alapján egyébként jól látszik, hogy a 300 ezer forint feletti időskori ellátásban részesülők aránya is dinamikusan nő. Tavaly az előző évinél már majdnem 25 százalékkal többen kaptak ilyent. Persze az összes nyugdíjasnak így is csak 0,5 százaléka örülhetett ekkora összegnek.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
